A koronavírus-járvány miatt idén sem gyűlhetett össze Szatmárnémeti magyarsága a szabad ég alatt, hogy a márciusi ifjak és az általuk a végsőkig védelmezett eszmék előtt tisztelegjenek, az ünnepi rendezvényt csak online, az RMDSZ szatmári szervezetének Facebook-oldalán lehetett követni. A jeles esemény formátuma tehát némileg átalakult, a hagyományok azonban változatlanok – az ünnepi beszédeket ebben az évben is az Ezüst Tulipán díj átadása követte.
Az Ezüst Tulipánt 2007-ben hozta alapította az RMDSZ, a munkásságuk által kiemelkedő személyeket három kategóriában díjazzák: közösségépítés, művelődés-oktatás, valamint ifjúság-sport. Bár az élet különböző területein tevékenykednek, az elismerésben részesülőkről mindig bizton állíthatjuk, hogy eredményeik által hozzájárultak a szülőföldünkön való megmaradáshoz, városunk magyar közösségének fejlődéséhez és gyarapodásához.
Az Ezüst Tulipán 2021-es díjazottjai
- Művelődés és oktatás kategóriában: Nevezi Dobosi Csilla – 2005-ben végzett a Partiumi Keresztény Egyetem, egyházzene-zenepedagógia szakán. Mint zene szakos tanár a Bălcesu-Petőfi Általános Iskolában, a Közgazdasági Kollégiumban, a Református Gimnáziumban tanított, jelenleg a Kölcsey Ferenc Főgimnázium munkatársa. Minden iskolában arra törekedett, hogy a gyermekek minél közvetlenebb viszonyba kerüljenek a művészettel, a zenével, leginkább a magyar népzenével. Számos diákot készített fel a „Hajnal akar lenni” Kárpát-medencei Népdalvetélkedőre, az „Őszi rózsa” népdalversenyre, vagy a „Kríza János” Balladaéneklő versenyre, ahol tanítványai szép eredményeket értek el.
Megalapította és hetedik éve vezeti a Kölcsey főgimnázium „Fülemüle” kórusát, a diákokból álló vegyes-kart, amellyel elismerésre méltó előadó művészeti színvonalat ért el. Az iskolák falán kívül is végez közösségünk számára fontos munkát. 2006-tól a mai napig vezeti, tanítja, és egyben tartja a Németi református gyülekezet vegyes karát. 2017-től a Hermann Szabolcs karmester által kezdeményezett „Szatmári Gyermekkar” vezetője, Schmidt Márai tanárnővel együtt. Munkája sikerét mutatják a közönség által elismeréssel követett karácsonyi koncertek és a kórusversenyek díjai. Egyik szervezője és házigazdája is a Gyermekkarok Találkozójának, amely Szatmárnémeti és közösségünk hírnevét is öregbíti szerte a világban. „Legyen ez a díj elismerés és biztatás a folytatáshoz, Nevezi Csilla, a fiatalok és a közösség számára végzett munkájáért, amellyel a művészet és a zene szeretetét tette számukra és számunkra mértékké és értékké” – hangzott a laudáció.
- Sport kategóriában: Ardeleanu Zsuzsanna – 1946. március 8-án született Szatmárnémetiben. Már korán Csipler Sándor világhírű szatmári vívóiskolájának tagja lett. Tőrvívóként annak az aranygenerációnak tagja, amely sorozatban szállította az országos- és világbajnokságok érmeit és Szatmár nevét világszerte ismertté tette. 14 évesen, 1959-ben a női tőrvívás serdülő kategóriájában országos első, majd ezt követően a 60-as években, a junior kategóriában többször is dobogós helyen végez. Kitartó, kemény munka eredményét az 1969-es havannai világbajnokság hozza meg, ahonnan a csapatverseny aranyérmével tért haza. 1970 és 1979 között hatszor volt országos bajnok női tőrvívásban, ez máig rekordnak számit. Remek csapatember mivoltát mutatja, hogy a női tőrvívó csapattal a Müncheni Olimpián bronzérmet, míg a világbajnokságokon további hat bronzérmet szerzett. Éremgyűjteményét több Balkáni-bajnokságon és Román kupán elért helyezés bővíti.
Versenysportolóként a bukaresti Steaua-klub színében versenyzett, majd visszavonulása után Szatmárra tért haza, hogy edzőként vigye tovább és adja át az új generációknak a szatmári vívóiskola tudását és szellemiségét. Nyugdíjazása után is számos közösségi esemény aktív résztvevője, szervezője mert – és ezt példázza Ardeleanu Zsuzsa sportkarrierje és közösségi élete – a csapatjátéknak sem a verseny, hanem az összetartozás a lényege.
- Közösségszervezés kategóriában: Szejke Judit – Alsócsernátonból származik, felmenői között cipész, szakács, borbély és füvesember is volt. Ifjúkora zsebpénze rojt csomózásból meg lépcsőház takarításból jött össze. 1988-ban költözött Szatmárnémetibe, állategészségügyi végzettsége mellett, vagy annak ellenére volt könyvkereskedő, cégvezető, majd elvégezte Nádudvaron a nemezkészítő, Békéscsabán a szövő, Szatmárnémetiben a falusi vendéglátói és a népi játszóház vezetői tanfolyamot.
2013-ban alapította meg a Borókagyökér Egyesületet, mivel tenni is kellett a hagyományőrzésért. A saját hagyományaink megőrzése, hiteles gyakorlása a cél, tiszteletben tartva az együtt élő nemzeti közösségek kultúráját is. Az évek alatt a tevékenységek egyre bővültek, felépült a Lépésház néven ismertté vált, rendezvények számára is alkalmas közösségi ház. Két év alatt sikerült közadakozásból, családi hozzájárulásból és pályázatokból felépíteni ezt a helyet, amely egyik otthonává vált a szatmári hagyományőrzésnek. Jelenleg alkotóházként is működik, hat kézműves műhellyel, de népművészek találkahelye, kulturális rendezvények otthona, valamint gyermek- és kézműves táborok helyszíne.
Szejke Judit, a Borókagyökér Hagyományőrző Egyesület vezetőjeként végzett munkájáért 2020-ban a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Civil Díjban részesült. Most a szatmári közösség részéről e díj legyen elismerés közösségszervező munkájáért és biztatás a folytatáshoz – hangzott el a díj átadásakor…
Az elismerést Szejke Judit fia vette át.
A díjakat Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti Szervezetének elnöke és Magyar Lóránd, a szervezet alelnöke adták át.
